képzőművészet, festészet, művészeti írások, festőművész
Szent Jobb kápolna a Balatonnál
Egy műkincs kalandos története.
A Szent Jobbról leginkább a jelenlegi őrzési helyszíne, a budapesti lipótvárosi plébánia templom, a Szent István Bazilika jut az eszünkbe, azon belül is a Szent Jobb kápolna. Létezik azonban egy másik Szent Jobb kápolna is Balatonalmádiban, amelynek több érdekes tulajdonsága is van. Az egyik ilyen érdekessége, hogy eredetileg szintén Budapesten állt a Budavári Palotában a várkápolna részeként. A szétbombázott vár romjai alól szállították Balatonalmádiba, ahol végül maradványaiból helyreállították. A másik érdekessége a Lotz Károly által tervezett és Róth Miksa által kivitelezett mozaikképei, melyeket sikerült a sérüléseik ellenére szépen restaurálni. Jelenleg ha nem is a Szent Jobbot, de egy szintén szent darabkáját őrzik itt egy ereklyetartóban.
A kápolna Balatonalmádiban a Szent Imre plébánia templom mellett áll, mely az építészet történetünkben számon tartott Medgyaszay István (ismertebb épületei: veszprémi színház, kelenföldi templom) munkája.
A kápolna maga rendkívül apró, mégis nagy élményt nyújt. Szinte meglepetésként éri a látogatót, amikor csendes tóparti nyaralása során egy ennyire kifinomult műalkotásra bukkan. Külön élmény, hogy ezt az igényes mozaikképet egészen közelről figyelheti meg az ember. Hiszen a hozzá fogható alkotások gyakran a templomi mennyezet magasában vannak elhelyezve, itt pedig intim közelségben, szó szerint karnyújtásnyira. Kellemesebb, természetesebb viszonyba kerül így az ember a művészettel, ha az nem annyira grandiózus és hivalkodó.
Következzék a kápolna mellett olvasható tájékozató tábla szövege, mely feltárja a kápolna hiteles történetét:
(2005-ös változat, a végén kiegészítve egy-két újabb eseménnyel.)
„A budai királyi vár Zsigmond kápolnájából nyílt (a főoltár mögött) az a kápolna-fülke, amelyben 1901 és 1944 között Szent István Jobbját őrizték. A harcok során a vártemplom teljesen elpusztult, de a Szent Jobb kápolna – bár súlyosan megrongálódott – csodálatosan megmaradt, mert a királyi palota egy emelete ráomlott, romjaival eltakarta, és a további teljes elpusztulástól megmentette.
A kápolnát [feltételezhetően] Lotz Károly tervei alapján Róth Miksa műhelyében készített arany mozaik díszítette, amelyet a millenniumra terveztek. Tizenkét esztendeig roskadozott terhével a romok alatt, míg az »utolsó órában« sikerült megmenteni a teljes pusztulástól. Az ötvenes évek közepén az akkori plébános Dr. Pintér Sándor Bicskei Karle János festőművésztől (aki akkor dolgozott a templom falképein) a budai vár romjai közt rejlő, pusztulásra ítélt értékről. Az ő kezdeményezésére és szervező munkája eredményeként épült fel a Szent Jobb kápolna pontos mása a Szent Imre plébánia templom mellett. A kápolna mozaikját, és a belső terének több részletét (az oltárt tabernákulummal, a gyertyatartókat, a kovácsoltvas kaput és márvány keretét) hozzáértő kezek gondos munkával rekonstruálták a teherautókon ideszállított töredékekből.
A balatonalmádi plébánia és Szent Jobb kápolna történetének felejthetetlen napja volt 2000. május 13-a, amikor a keresztény Szentév és a magyar millennium alkalmából a Szent Jobb ereklye dr. Paskai László bíboros úr hozzájárulásával egy napra visszatért régvolt őrzési helyére.
A magyar millenniumot záró események részeként 2001. augusztus 19-én került sor arra az ünnepségre, amelynek keretében a Szent Jobb-ból származó ereklyét (a Szent Jobb felületéről levált fragmentumot) adományozott a kápolnának – a Szent Imre plébánia templom által készíttetett ereklyetartóban – Szabó Géza a Szent István bazilika plébánosa, a Szent Jobb őre."
A Szent Jobb kápolna 2005-ben Szent Imre ereklyéjéből kapott egy fragmentumot az Esztergomi Bazilikából, 2007-ben pedig Boldog Gizelláéból a passaui püspökségtől. Így jelenleg a Szent Jobb kápolna a Szent Magyar Királyi Család erklyéinek az őrzőhelye.
A tájékoztató tábla szövegének szerzője Szabó János plébános.
Csak most utólag tűnt fel -itthon a fényképeket nézegetve- hogy Szent István tekintete milyen szelíd és melankólikus ezen az ábrázolásán is. Az uralkodókat gyakran ábrázolják több- kevesebb gőggel, vagy az ellenségen győzedelmeskedve. Első katolikus királyunkról másféle sztereotípia gyökeresedett meg a kultúránkban. Egy alázatos királyt látunk benne, aki gyakran szomorkás, néha öreg aggastyán, és számos alkalommal látható letérdelő, leboruló testhelyzetben. "Szent István felajánlja a magyar koronát Szűz Máriának" - ebbe a jelenetbe sűrítette bele a magyarság képzelete midazt, amit Szent Istvánról érzett és gondolt.
Mint kultúrtörténeti érdekességet jegyzem meg, hogy Szent István fején a Szent Korona fele látható, az ún. felső korona. A közismert kettős korona elmélet rendkívűl népszerű volt Lotz és Róth Miksa korában, számos más akkori Szent Isván ábrázoláson is eszerint jelenítették meg a királyi jelvényt. Felső koronával ábrázolta első királyunkat például Benczúr Gyula a Szent István Bazilika egyik oltárképén, vagy így láthatjuk az Oszágház kupolatarmének királyszobrai között is.
A Szent Jobb kápolna és a Szent Imre plébánia templom címe:
8220 Balatonalmádi
Dr. Óvári Ferenc u. 47.
Szerző és fotó: Lakatos Botond
2010. március 2.