képzőművészet, festészet, művészeti írások, festőművész
Reisenbüchler Sándor
Egy rajzfilmesfilmes életmű mely éppen annyira festői, mint mozgóképes, éppúgy dokumentarista, mint amennyire elrugaszkodottan mesélő.
Reisenbüchler Sándor kezdetben dokumentumfilmesnek készült, amihez képest első ránézésre távolinak tűnik az a látomásos rajzfilmes világ, amely jellemzi 2004-ben végleg lezárult életművét. Eredeti célkitűzései mégis befolyásolhatták munkásságát. A tartalmi kérdések előtérbe helyezése a „szépészeti” kérdésekhez képest, az erős társadalom kritika, a lankadatlan segíteni és változtatni akarás, a kiáltványszerű megállapítások mind olyan tulajdonságok, amelyek egy lehetséges dokumentumfilmes Reisenbüchlert is jellemezhettek volna.
Filmjei emellett rendkívül képszerűek is – el tudnám képzelni film snittjeit szép nagy festményekként. Még ha nem is állt ez szándékában, filmjeinek képsorai a modern magyar festészet csúcsteljesítményei közé tartoznak. Ez e képszerű jelleg technikai szinten is érvényesül: animációi szinte állóképek sorából állnak össze, kevés igazi mozgás illúzióval, mely kissé darabos, töredezett módon valósul meg. Egyfajta kreatív határmezsgyén vannak munkái az állóképek és az animáció között, ahol még bármi alakulhat bármivé, állókép és mozgás nincsen élesen szétválasztva. Az jut eszembe, hogy talán ilyesfajta filmeket készíthettek volna az emberiség őskorában – ha lett volna hozzá technológia.
Az archaizálás egyébként is fontos kommunikációs eszköz Reisenbüchlernél. Ebben az igen-igen kifejlett civilizációban ő – és más művészek is – azt gondolta, hogy volna értelme visszatérni valamiféle kezdeti egyszerűséghez, és meggyógyítani vele ezt a mi nagy-nagy bonyolultságunkat. Nem csak forma ez tehát, hanem magatartás, értékrend és világnézet is. Szinte monoton folytonossággal ismételgette filmjeiben a civilizáció kritikáját: közeleg az elanyagiasodott világ pusztulása, melynek romjaiból egy új, mitikus, szebb korszak fog kiemelkedni. Klasszikus értelemben vett prófétikus művész-szerepet látunk nála, haragvó gesztusokkal, kíméletlen segítő szándékkal.
A prófétikus társadalom-reformer szerepkör a művészek számára hosszú időn át (1800-as és 1900-as évek) a lehetséges művész- szerepek egyik fő vállfaja volt. Hogy sokat változott a világ az elmúlt húsz évben, már csak ezen is lemérhetjük: ez a típusú művész, melynek utolsó nagy mohikánjai közé tartozott Reisenbüchler Sándor, gyakorlatilag kiveszett mára. Talán azért van ez így, mert az az apokalitpikus, agyontechnicizált jövő, amelyet hosszú időn át harsogtak a fülünkbe és szemünkbe a művészek, mára már itt van a nyakunkon, és – a fene essen belé!– mindenki nagyon jól érzi magát benne. Így ugyebár már nehéz lázadni, ha ez a totális illúzió ennyire kellemes. Egy kiváló interjúban (link a cikk végén) mesélte Reisenbüchler, hogy a világban sokfelé járva egyedül a japánok részéről vett észre sajátos érzéketlenséget a filmjei iránt. Hiányoztak belőlük azok a félelmek, amelyek a nyugati emberben akkor még megvoltak a technikai világ negatív utópiájával szemben. A japánok számára – mondta Reisenbüchler– természetes volt már, hogy tökéletesen körülveszi őket a technika művi világa, és azon keresztül érintkeznek a valósággal. Valószínűleg – metaforikus értelemben– mára mindannyian japánokká lettünk, pittyegő kütyükkel fekszünk és kelünk. És hogy mi lesz ebből – nem tudom. A félelem enyhül az idővel, hozzászokik az emberiség az új világhoz. Ami addig borzalom volt, megszeretjük, és már nem tudunk élni nélküle.
Végül a fő kérdés: hol láthatóak Reisenbüchler Sándor örökérvényű alkotásai? Ha valaki tudja ezt, kérem informáljon, mert engem is érdekel. Ismerjük, hogy mivé lett mára a filmezés, a mozi és a televízió: gyakorlatilag röhej belegondolni is, mennyi esélye van annak, hogy ilyesfajta filmeket bárhol is műsorra tűzzenek (ha elő is fordul, utólag fogjuk megtudni, hogy hajnali fél kettőkor sugározták). A Youtube-hoz fordulhatunk ebben az esetben is, ahol a lehetőségeknek megfelelő, szerény képi minőségben tekinthetjük meg ennek a nagy alkotónak néhány filmjét, amiért köszönet „Keleman15” és „Pafranek” felhasználóknak.
Youtube linkek, melyek a képek forrásai is egyúttal:
A nap és a hold elrablása (1968):
http://www.youtube.com/watch?v=8b2dmywijGo
Allegro vivace (1990):
http://www.youtube.com/watch?v=fQlegiqAtbA&feature=related
Boldog világvége (1999):
http://www.youtube.com/watch?v=v488DxozO4o
A fény pillanata (2002):
http://www.youtube.com/watch?v=Gb0X0YOMLlI&feature=related
Cikkek, írások:
Nagyszerű interjú a filmkultura.hu-n:
http://www.filmkultura.hu/regi/2003/articles/profiles/reisenbuchlers.hu.html
Filmjeinek listája és egyéb adatok:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Reisenb%C3%BCchler_S%C3%A1ndor
Szerző: Lakatos Botond
2010. március 4.