képzőművészet, festészet, művészeti írások, festőművész
Lajta Béla a Vas utcában
Csekély impresszió Lajta Béla Vas utcai iskola épületéről, mely a mester teljes életművével egyetemben a hazai szecesszió, és a korai modernizmus egyik éke.
Szecesszió alatt a legtöbbünk egyfajta nőiesen virágzó, indás- folyondáros, karcsú, hajlongó formákban bővelkedő művészetre gondolunk. Nyilván nem véletlen, hogy ez a típusa lett a legnépszerűbb ennek az igazán sokszínű stílusirányzatnak. Azonban most egy másik, jóval mogorvább, keményebb, robosztusabb és férfiasabb képviselőjét vesszük szemügyre.
Ha Budapesten a Rákóczi útról lekanyarodunk a Vas utcába, egy igazán különleges, bár nem kimondottan szívet melengető iskola épületet vehetünk észre. Aztán hátat fordítva neki, visszanézve a Rákóczi útra, ott is egy kissé hasonló emeletes házat pillanthatunk meg. Eszünkbe juthat még az ettől a helyszíntől nem messze eső Új Színház épülete is a Paulay Ede utcában, mely e kemény szecessziónak az egyik -szinte már futurisztikus- végletét jelenti. Mindegyik épület ugyanazon építész, Lajta Béla munkája.
Lajta Béla munkássága meglehetősen szerteágazó, többféle stílusban alkotott, melyek azonban logikusan fejlődnek egymásból életműve alakulásával. A Lechneri indíttatás után a Fiatalok csoportjához (Kós Károly, Zrumeczky Dezső) került közel, majd aztán a bécsies, keményebb szecesszión keresztül végül egyfajta letisztult modernitásig jutott el nem túl hosszú élete során.
Akárcsak a többi épülete, a Vas utcai középiskola is egy környezetéből feltűnő különleges épület. Szokatlanul monumentális, szinte uralkodó hatást kelt. A homlokzat függőlegesei keresztülfutnak az emeleteken, ettől égbetörő hatást kelt az épület súlyossága ellenére is. A hangsúlyos szerkezeti elemeket kemény megformálású, de igényes ornamentika borítja. Az ablakok közül zordon baglyok pislognak le ránk.
A portált nagyon egyedi, laposan tartott plasztikus ornamentika borítja. Sajátos kulturális találkozás és pillanat eredménye az itt látható formavilág. Népművészeti formák, virágok és magyar címer modernizmusba csomagolva. A népi művészet és a kockahívő modernizmus sajátos keveréke, mely elevenen élt hazánkban egészen a ’70-es évekig. Jó néhányunk gyermeki lelkét a hasonló szellemben illusztrált gyermekirodalom formálta azokban az időkben.
Lajta Béla és korának más művészei is megpróbálták megismerni a népművészetet akkor, amikor az már az utolsó pillanatait élte, és megpróbálták segítségével emberarcúvá tenni éppen azt a gépies modernizmust, amely elhozta a népi kultúrák végóráját. Az eredmény természetesen ambivalens, alapvetően tiszteletre méltó, azonban nem mindig szerethető. A több méteres kővé keményedett hímzésekkel nehéz meghitt kapcsolatba kerülni, ugyanakkor csodálni való az elgondolás komolysága és a professzionális megvalósítás.
Eszembe jutott az épülettel kapcsolatban az ókori kultúrák, és a prekolumbián világ építészete. Talán nem indokolatlan az összevetés: szigorú monumentalitás, és határozott férfiassággal artikulált díszítés jellemzi mindkettőt. A modern építészet maga is sokat köszönhet e régi kultúrák egyszerű geometrikus formáinak.
A Vas utcai épületünk stílusa is egyfajta ugródeszka a teljesen modern felé. Tulajdonképpen szinte már hasáb építészetet látunk itt, amelyen az ornementika alkalmazása szigorú keretek közé van szorítva. Ez a tendencia Lajta Béla esetében a Rózsavölgyi házon (Bp, Szervita tér) teljesedett be, ahol megvalósította az ornamenstől lecsupaszított, ugyanakkor ízlésesen kialakított modern építészetet.
További olvasnivalók Lajta Béláról:
http://www.vandoriskola.hu/files/tartalom/kurzus/2007_tavasz/februar_16/rull_tamas-lajta_bela.pdf
http://hu.wikipedia.org/wiki/Lajta_B%C3%A9la
Szerző, fotó: Lakatos Botond
2010 február 5.