képzőművészet, festészet, művészeti írások, festőművész
Felsétálva a Gellérthegy oldalában egy meglepően eredeti, mégis barátságos és míves kidolgozású műalkotásra akadunk, mely minden egyéb erénye mellett leginkább elmélyült nyugalmával ajándékozza meg az arra járót. A "Filozófusok kertje" című szoborcsoport stílusosan igényes parkos környezetbe került, mintha csak árnyas ligetben társalkotdnának a egymással a bölcsek.
Jelenleg is még megrongált állapotban láthatjuk a Gellért hegyen Wágner Nándor szobrászművész alkotását, a „Filozófia kertje” című szoborcsoportot. [A szobrokat időközben helyreállították. Lásd lejjebb az erről szóló kiegészítést.] 2007 áprilisában tolvajok három életnagyságú alakot –Mahatma Ghandi, Bodhi Dharma, Assisi Szent Ferenc szobrát -elszállítottak a helyszínről, és –vélhetőleg- színesfémként értékesítették. A barbár tett feletti megbotránkozás után érdemes megtekinteni azt, ami még megmaradt ebből az igazán ízléses és nagyformátumú köztéri szoborból. Bizonyos alkotások csonka mivoltukban is képesek magas szintű élményt nyújtani megtekintői számára. Ahogyan egy régi görög szobrot sem érzünk hiányosnak attól, hogy a torzóját láthatjuk csupán, ebben az esetben sem hagy hiányérzetet az szemlélőben a csonkítás – annál inkább a jogos felháborodás érzését.
Tekinthetjük persze jelképes értékűnek is az esetet, kritikának korunkról: a filozófiából is az lett az érdekes, ami közvetlenül anyagi értékre váltható.
A szoborcsoport nagyobbik része tehát –egyenlőre - még áll a helyén, és érdemes a megtekintésre. A történelem nagy tanítóinak alakjai - Ábrahám, Jézus, Lao-Ce, Ehnaton, Buddha - úgy álnak a helyükön, mintha nem érintenék őket ezek a pillanatnyi semmiségek: fémtolvajok, rendőrség, megbotránkozott közvélemény, újságírók. Láthatólag csakis a szépre tekintenek lehunyt szemmel –legalábbis ezt gondolhatjuk csöndesen elégedett kifejezésük láttán.
Ritka az ilyen jól elhelyezett köztéri szobor. Nyugodt park veszi körül a filozófusokat, a kilátás pedig szintén gyönyörű. Rálátni innét Pestre, Budára, a királyi várra, templomokra. Evidensnek hat, hogy itt van a szobor, pedig ha belegondolunk, kerülhetett volna bizony rosszabb helyre is. De a filozófusoknak -úgy látszik- ez dukál: csend, béke, természet.
Méltóságteljes látványt nyújtanak, ami pedig kevés kortárs alkotásról mondható el, ezért külön megbecsülendő. A szobor mégsem kelt régieskedő hatást, hanem egy olyan kultúrákon átívelő emberiesség és egyetemesség gondolatát közvetíti, ami kimondottan korunkban születhetett meg.
Meg nem nevezett rítust végez a csoport. A világmindenség jelképes középpontja felé fordulnak alakjai szerény örömmel.
Míves kidolgozás, ugyanakkor nagyvonalú, lényegre törő szemlélet egyesül Wágner Nándornak ebben a - talán legszebb- munkájában.
Életteli részletek sokasága teszi gazdaggá a jelenetet: ruha redők, hajtincsek, arcok. Nekem különösen tetszik Lao-Ce robosztus feje, és Buddha nőies kezének különös kétirányú mozdulata.
A sötét fémfelület bársonyos fénnyel tükrözi vissza a változó eget. Érdemes különböző napszakokban meglátogatni a szobrot. Az alakok mozdulatlan rítusa egy lassúbb idő érzetét kelti, mint amilyen a körülöttük forgó világé.
A szoborcsoport a művész ajándékaként került Budapestre.
A szobrok pótlásáról:
Az ellopott szobrokat tízmilló forintból újraöntötték, majd 2010 júniusában ünnepélyes keretek között újraavatták. Újra teljes pompájában áll a szoborcsoport - most már térfigyelő kamerák által is támogatva. Néhány új fényképet készítettem a helyszínen a megújult műalkotásról.
A művészről:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Wagner_Nándor
Wágner Nándor egyéb művei:
http://wagnernandor.com
Szerző, fotó: Lakatos Botond
2010.január.18